Lengyelország függetlenséghez vezető útjának jelképes kezdete lehet az a pillanat, amikor Krakkóból kivonult a Lövészszövetség I. Pótszázada. Az 1863-as felkelés óta ez volt az első lengyel katonai alakulat. A kivonulásra 1914. augusztus 6.-án került sor, azon a napon, amikor Ausztria hadat üzent Oroszországnak. A krakkói Oleandry utcából a század a közeli Michałowicébe menetelt, amely ekkor orosz határváros volt, onnan vonult tovább Kielce felé, hogy a Lengyel Királyság területén oroszellenes felkelést szítson. A körülbelül százötven lövészegyleti tag felszerelését elavult osztrák karabélyok alkották. A századot hamarosan maga Piłsudski is követte a következő osztagok élén. Tervei megvalósíthatatlanok voltak, amire hamarosan az osztrák hadvezetőség is rájött és felszólította Piłsudskit, hogy oszlassa fel a lövészszázadokat, és csatlakoztassa tagjait az osztrák-magyar hadsereghez. Ezt végül a galíciai politikai pártok akadályozták meg. Bécsi befolyásuknak köszönhetően már 1914. augusztus 16.-án megalakulhattak a Lengyel Légiók, amelyek a Monarchia oldalán harcoltak Oroszország ellen. Piłsudski kijelentette, hogy csatlakozik hozzájuk lövészeivel, és aláveti magát a galíciai Nemzeti Főbizottságnak.